Tabudöntögető alapkérdéseink #1 – Normális kérdésekre normális válaszokat várunk

Komoly baj, hogy 2022-es parlamenti választásokkal kapcsolatban alapkérdések nem kerülnek tisztázásra. Aki ezeket fel meri tenni, az gyakorlatilag lincselésnek teszi ki magát a baloldali összefogás hívei részéről.

Az ellenzéki összefogás domináns pártjai a DK és Momentum. Számszerűen is nekik van valamifajta fajsúlyt adni képes szavazóbázisuk. A többi velük szövetséges pártra csak szavazatszállítóként tekintenek. Éppen ezért, esetlegesen kormányra kerülve ez a két párt határozná meg a kormány összetételét és a politikai irányvonalat. Ennyi bizonyos. Ez esetben nem teljesen mindegy ez a játék az egy és két listával, amikor a végeredmény ugyanaz: balliberális kormány.

Van-e bármiféle elképzelése a baloldali összefogásnak arról, hogy mit akarnak kezdeni az országgal? Látunk-e már a ciklus félidejének leteltével kijelölt feladatköröket, embereket? Látható-e olyan program, olyan hiteles személyek, akik által elhihető, hogy a nemzetstratégiai területeken tényleges minőségi javulást tudnak felmutatni?

Gyurcsányt nem kell bemutatni, a Momentum pedig nagyjából az új SZDSZ-re hajaz. Komolyan lehet-e venni azt, hogy a hatalmat megragadva figyelembe vennének bármilyen konzervatív minimumot? Lehet, hogy most még ezt is megígérik, de a 2010 előtti tapasztalataink egészen mást mutatnak. Ki hisz nekik?

Döbbenetes az szellemi terror is, amit a baloldali összefogás űz. Szomorú látni, hogy azokat a nemzeti gondolkozású embereket, akik a jelenlegi kormánnyal nem elégedettek, de nem hajlandóak a Dk-Momentum pólusra sem szavazni, folyamatosan Fidesz-bérencezik és megalázzák. Úgy tesznek, mintha a kormánypolitikával nem azonosuló álláspont automatikusan egyet kellene jelentsen a DK és Momentum politika helyeslésével. Mire fel ez a felsőbbrendűség? Miért kell bántani, megalázni azokat a honfitársaikat, akik egyik nagy tömbből sem kérnek?