2004. december 5. A „lelki Trianon” napja

Ezen a napon volt a népszavazás, mely eredményessége esetén lehetővé tette volna a magyar állampolgárság felvételét a külhoni magyarság számára. A népszavazás végül –kellő részvétel híján – eredménytelenül zárult. Erre a nemzeti minimumokban gondolkozó emberek a „lelki Trianon” napjaként tekintenek.
A nemzetellenes baloldal már akkor is pocsékságban felülmúlhatatlan kampányt folytatott, „23 millió román” Magyarországra érkezésével riogatott.

Sajnos 50 év kommunista agymosást és nemzetrombolást követően az anyaországban termékeny talajra hullott a baloldal gyűlölködő kampánya. A rendszerváltás követő, még magukat jobboldalinak valló kormányok sem voltak képesek evidenciává tenni azt, hogy bár politikai döntések nyomán határok elválaszthatnak bennünket, a kárpát-medencei magyarság közös nyelve, kultúrája és az erre épülő magyar identitása révén mégis szétválaszthatatlanul együvé tartozik. Az erdélyi magyar nem román, a felvidéki nem szlovák, a délvidéki nem szerb, a kárpátaljai nem ukrán.

Szomorú, hogy sokaknak a mai magyar politikai élet legnagyobb problémáját a határon túli magyarok szavazati joga jelenti. „Ne szavazzanak a románok.” –halljuk vagy olvassuk tőlük ma is sokszor. Mondják ezt úgy, hogy a határon túli magyarok által leadott szavazatok 1 (!) vagy 2(!) listás helyről döntenek a magyar országgyűlésben.

Milyen érdekes, hogy a „23 millió románázó” baloldali barátaink már nem ilyen érzékenyek akkor, amikor ázsiai és afrikai illegális bevándorlók özönlik el Európát, sőt nyugati kollégáik „Wilkommens! – Légy üdvözölve!” táblákkal rohannak eléjük.
A Volner Párt értékalapú, nemzetben gondolkodó politikai közösségként hiszi, hogy megmaradásunk záloga csak az összetartó, magyar identitását, nyelvi és kulturális kincseit öntudatosan őrző magyarság lehet, határon innen és határon túl!